Hogy k�sz�l a csokol�d�?

A kaka�fa kiz�r�lag a F�ld legmelegebb ter�letein n� – az egyenl�t� ment�n fekv� orsz�gokban. Egyenletes meleg, valamint a magas talaj- �s leveg�nedvess�g tartalom fontos felt�telei a j� min�s�g� kaka�fa termeszt�s�nek. A legt�bb kaka�t a nyugat-afrikai kaka��ltetv�nyeken termesztik: Elef�ntcsontpart �s G�na a vil�g 70% kaka�j�t aratja le ezen a f�ldr�szen. A marad�k mennyis�get a d�l-amerikai orsz�gok �szaki ter�letei, a Karib-szigetek �s Indon�zia adja.

A kaka�f�kr�l hossz�, �les k�sekkel v�gj�k le a magasabban l�v� �rett gy�m�lcs�t. A kaka�fa term�s�t a f�ld�n felv�gj�k, a kaka�babokat �s a h�st kiv�logatj�k, majd levelekkel letakarj�k, �s 3-7 napig erjesztik a napon.

Ezut�n a babokat zs�kba rakj�k �s a kik�t�kbe, majd a gy�rakba sz�ll�tj�k.

A k�l�nb�z� ter�letekr�l �rkezett kaka�t a gy�rakban elk�l�n�tve t�rolj�k, az�rt, hogy az �rz�keny kaka�babok ne vegy�k �t m�s t�rolt anyag szag�t.

P�rk�l�s

A kaka�babokat nagy dobokban megp�rk�lik, melyeket 30 perc �s 2 �ra k�z�tt legal�bb 120 fokon forgatnak, hogy az aroma finomabb �s intenz�vebb legyen.

Amikor a kaka�babok a dobokban sz�radnak, nedvess�get vesz�tenek �s sz�n�k s�t�tbarn�ra v�ltozik.

Sz�tv�laszt�s �s sajtol�s

Ezt k�vet�en a babokat egy olyan g�pbe t�ltik, amely elv�lasztja a p�rk�lt kaka� sz�raz, rideg h�j�t a kaka�bab „h�s�t�l”, a kaka�szemt�l. Ebb�l az anyagb�l k�sz�l a csokol�d�.

A kaka�szemeket ezut�n ac�l lapok k�z�tt felapr�tj�k, innen nyerik a kaka�massz�t, m�s n�ven kaka�lik�rt. (Nev�nek ellen�re, ez a folyad�k nem tartalmaz alkoholt.)

Az �gy kapott csokol�d�lik�rb�l kipr�selik a zs�rt, �gy keletkezik a kaka�por �s a kaka�vaj. A kaka�vaj adja a csokol�d� szerkezet�t.

Konsol�s

Ebben a folyamatban neh�z hengerekkel �sszekeverik az �sszetev�ket, ami 2 �r�t�l ak�r 1 napig is eltarthat, mire finom szemcs�s lesz.

Temper�l�s

A csokol�d�massz�t fokozatosan 50 �C-r�l h�tik �s meleg�tik, a k�v�nt szerkezet el�r�s�ig, hogy a kaka�vaj megszil�rduljon. M�sk�l�nben a csokol�d� nem kem�nyedik meg rendesen, �s a kaka�vaj kiv�lik, amit�l a k�zben olvad�konny� v�lik �s elveszti a f�ny�t.

Form�z�s

Ezut�n keverik bele a k�l�nb�z� �sszetev�ket, mint pl. mogyor�, mazsola, stb.

Az utols� el�tti l�p�s a csokol�d� gy�rt�s�ban, mikor a foly�kony massz�t a form�ba �ntik. Ezut�n a csokol�d�t folyamatos h�tik, hogy elnyerje v�gs� form�j�t, �gyelve arra, hogy a csokol�d� �ze ne k�rosodjon.

Csomagol�s

 „ruh�j�t”. A csokol�d�t a form�kb�l kiveszik �s �tj�t a csomagol�g�pek fel� veszi, ahol megkapja v�gs�