EREDETE
Az arab l� a legr�gibb kult�rfajt�k egyike, hat�sa szinte minden m�sik kult�rfajt�ban megmutatkozik. Az arab l� �se az id�sz�m�t�s el�tti korokban K�z�p-�zsi�b�l kiindulva elterjedt Mezopot�mi�ban, az �si Egyiptomban, az Arab f�lszigeten eg�szen a Pire-neusokig. A mozg�kony, kitart�, sz�v�s, ig�nytelen lovak a had�szatban is igen nagy jelent�s�g�nek bizonyultak. A k�l�nf�le arab t�rzsek f�k�nt lovaiknak k�sz�nhett�k hadi sikereiket a sivatagban v�vott harcukban. Az egyes beduin t�rzsek k�l�n�sen kit�ntek lovaik kiv�l� min�s�g�vel. A l�nemes�t�st a mohamed�n vall�s is er�s�tette, a legh�resebb kancacsal�dokat Mohamed kanc�ira sz�rmaztatj�k vissza. A XVI-XVIII. sz�zadban Eur�p�ban is elterjedt az arab l�. R�szben a t�r�k h�d�t�snak k�vetkezt�ben az itt tal�lt l��llom�nyt nemes�tett�k arab m�nekkel, a k�s�bbiekben pedig m�r tudatos exped�ci�kat szerveztek arab lovak beszerz�se c�lj�b�l. Ez id� t�jt alap�tott�k a legismertebb arab lovat teny�szt� m�neseket (B�bolna (1789), Radautz (1812), Janow Podlawski, Tyerszk), s szerte a vil�gon elterjedt az arab lovak teny�szt�se. Az arab teliv�r az a l�, amely szerepel b�rmely, a WAHO (World Arabian Horse Organization) �ltal elfogadottnak nyilv�n�tott arab teliv�r m�nesk�nyvben vagy nyilv�ntart�sban, illetve ezeknek a lovaknak az ivad�kai.

JELLEMZ�I
Az arab l� a sz�ps�g, a nemess�g �s az elegancia megtestes�t�je. Feje kicsi, sz�raz csukafej sz�les tark�val �s homlokkal, kicsi, figyelmet sug�rz� f�lekkel, egym�st�l t�vol �l� kifejez� szemekkel. A fej eleganci�j�t a homor� vagy egyenes orrh�t, t�g orrny�l�sok, a finom b�r �s a j�l l�that� erek fokozz�k. Nyaka karcs�, j�l �velt, hossz�, finom hossz�sz�l� s�r�nysz�r�kkel. Marja kifejezett, a h�t �s k�l�n�sen az �gy�k r�vid (az arab l�nak csak 5 �gy�kcsigoly�ja van), a far �ltal�ban egyenes. A farok magasan t�z�tt, mozg�sban a farokr�p�t magasan tartja. Sz�gye, mellkasa nem t�l m�ly. A v�gtagok szik�rak, ac�losak. A pat�k kicsik, szil�rd szerkezet�ek. Mozg�sa rugalmas, t�rt nyer�, kecses, l�giesen k�nnyed.
M�retei:
marmagass�g bottal: 147-155 cm,
szalaggal: 153-165 cm,
�vm�ret: 173-180 cm,
sz�rk�rm�ret: 17,5-19 cm.
Sz�ne: legelterjedtebb a sz�rke �s a s�rga, de pej, fekete is egyre nagyobb gyakoris�ggal fordul el�.

HASZNOS�T�SA
Intelligens, kitart�, szel�d, k�nnyen kezelhet�. Ezen tulajdons�gai miatt ide�lis hobbil�. Gyors, kitart�, emiatt a t�vlovagl� versenyeken nagy sz�mban szerepelnek arab sz�rmaz�s� egyedek. T�bb orsz�gban a galopp p�ly�kon rendeznek rendszeresen arab futamokat is. Sz�lesebb k�r� kipr�b�l�sa kiv�l� haszn�lati tulajdons�gainak meg�rz�se �rdek�ben is sz�ks�ges lenne, mivel sok helyen m�r csak show b�r�latok c�ljaira, k�llemre teny�sztik, s f�l�, hogy ez hossz� t�von egy�b �rt�keinek elveszt�s�vel j�rhat.

�RT�KM�R� TULAJDONS�GAI, FELHASZN�L�SA
A fajta rendk�v�l egys�gesen �r�k�t. Ez t�bb sz�z �ves fajtatiszta teny�szt�s�nek k�vetkezm�nye. Kit�n� regener�tor, amikor egys�ges �r�k�t�s�, k�llemi egyedek el��ll�t�sa az ig�ny. Mindent �t�t� �r�k�t� erej�t csak ac�loss�ga, kitart�sa, ig�nytelens�ge, temperamentuma m�lja fel�l. Megjelen�s�ben minden l�fajt�k legnemesebbike.
A nem teljes�tm�nysportokban univerz�lisan haszn�lhat� fajta. A t�vlovagl� sport�gban kiemelked�t tud ny�jtani, annak koron�zatlan kir�lya! Az ugr�sportban kiemelked� k�pess�get �r�k�t�k is el�fordulnaa fajtacsoportban (Ramzes, Gazal VII, Bajar).
A legelterjedtebb, hobby c�lb�l tartott l�fajta.

�LLOM�NYA
Elterjedts�ge alapj�n az egyik legn�pszer�bb vil�gfajta. Csak Amerik�ban t�bb mint sz�zezer egyedet tartanak nyilv�n, Eur�p�ban is sz�mos jelent�s m�nese van, kedvel�inek, teny�szt�inek sz�ma egyre n�vekszik. Teny�szt�s�t vil�gviszonylatban az Arab L�teny�szt�k Sz�vets�ge (WAHO) szab�lyozza, �rja el� a m�nesk�nyvi megfelel�s k�vetelm�nyeit �s ellen�rzi azokat. Magyarorsz�gi teny�szt� szervezete Magyarorsz�gi Arabl�teny�szt�k Egyes�lete.