A feh�rm�gia l�nyege

A m�gia nem feh�r, vagy fekete, saj�t c�lja mindig f�gg� a m�g�tte �ll� egy�n c�ljait�l. Feh�r-nek h�vja a szakirodalom a seg�t�, pozit�v ind�ttat�s� m�gikus praktik�kat, m�g az �nc�l�, sokszor komoly anyagi h�tter�, er�szakos �s negat�v m�gi�t feket�-nek. Maga a vil�g is m�gia, sokunknak m�g a fizika �s a matematika eredm�nyei is ebbe a kateg�ri�ba tartoznak. A mai ember azonban a m�gi�t automatikusan a var�zslattal, s�t a negat�v t�lt�s� haszn�lat�val azonos�tja csup�n. Hajlamosabbak vagyunk teh�t a fekete praktik�kra? A j�v� �tl�thatalans�ga �s az ember alapvet� f�lelmeinek megnyilv�nul�sai megn�velt�k a fekete m�gia ir�nti keresletet. �gy t�nik, a f�lelem energi�i er�sebbek, mint a szeretet�i. K�sz�nhetj�k ezt a tendenci�t els�sorban a m�di�knak, a filmgy�rt�snak, a felgyorsult �letnek. A feh�r m�gia h�rjai finomabban, l�giesebben sz�lnak, �rz�kel�s�kh�z hat�rozottan �t kell l�pn�nk a mindennapi �let vastag sz�r�it, lelki szemeink el�tt a szeretet v�zi�j�t fenntartva.


A feh�r m�gia ritu�l�i
A magunk m�gikus erej�t megismer� �s az emberis�g haszn�ra val� praktiz�l�s�nak m�djainak se szeri se sz�ma. Ide sorolhat� a Tarot-k�rtya, az inga, a k�nai I-Ging, a reiki, a medit�ci�k �s a tudatfejleszt�s egy�b m�dszerei is. Klasszikusnak nevezhet� azonban a t�rt�nelmi mult� "feh�r-boszork�ny"-mozgalom; egy p�ld�t eml�tve;


A Wicca-M�gia
K�l�n�sen Angli�ban �s Amerik�ban d�vik napjainkban a Wicca-kultusz, amelynek h�rom beavat�si fokozata l�tezik; a nov�cia, amely n�gy elem �s a f�ny miszt�rium�ba, a pap, a hal�l �s haland� l�t miszt�rium�ba, a f�pap, amely a halhatatlans�g miszt�rium�ba val� beavat�ssal �rhet� el. Isteneik nem j�, vagy rossz Istenek, mindegyik�k rendelkezik pozit�v �s negat�v tulajdons�gokkal is, mint ahogy a f�rfi �s n�i nem egyenl� ar�nyban k�pviseltetik k�z�tt�k. F�isteneik a term�kenys�g istenn�je, az Anya �s a b�lcs Isten. Isteneik nevei; Diana �s Lucifer, Aradia (Herodias) �s Karnayna, Habondia �s Cernunnos, Lilith �s Samael, Astarte �s Adonis, Istar �s Tammuz, Izisz (Aset) �s Ozirisz (Asar), Proserpina �s Pl�t�, Naamah �s Azael.

M�gikus praktik�ik 13 c�lja;
1. Ismerd meg magad!
2. Ismerd meg a Wicca-kultuszt!
3. Tanulj!
4. B�lcsess�ggel haszn�ld a tanultakat!
5. T�rekedj a t�k�letes egyens�lyra!
6. Tarts rendet a kijelent�seidben, �gyelj szavaidra!
7. �gyelj gondolataidra!
8. �nnepeld az �letet!
9. �lj harm�ni�ban a term�szettel!
10. L�legezz �s �tkezz helyesen!
11. �pold testedet!
12. Medit�lj!
13. Tiszteld az Istenn�t �s az Istent!

A feh�r-m�gia legismertebb praktik�i m�gis a gy�gyn�v�nyek, olajok �s arom�k ismerete �s seg�t� sz�nd�k� bevet�s�k. Javasasszonyok �s beavatottak m�velt�k a vil�g minden t�j�n �s minden korszakban az emberek sz�mtalan testi �s leki gy�gyul�s�t c�lz� gy�gyn�v�nykokt�lok bevet�s�t. �lljon itt p�ldak�nt egy �si recept szerelmi b�nat enyh�t�s�re;
V�gy egy b�gr�t �s p�r friss citromf�levelet �s kir�ndulj egy patakhoz. �lj le a partra, hallgasd a v�z csobog�s�t. K�zben �rezd, hogy f�j a sz�ved. Ne t�gy semmit, �lj csendben �s figyelj befel�. Egy id� ut�n mer�tsd bele a b�gr�det a patak friss viz�be, tedd bele a citromf�leveleket, mik�zben lassan kortyolod a vizet hat�rozott hanggal a k�vetkez�ket mondd: A v�z gy�gy�t, a n�v�ny enyh�t. �jra boldog leszek. Maradj m�g egy darabig a patak partj�n, hazafel�re t�ltsd meg m�gegyszer b�gr�det friss v�zzel, t�gy bele friss citromf�leveleket �s haza�rve helyezd el �gyad mellett. H�rom �j m�lva elf�jt�k b�natod.


Gyertyavar�zs

K�l�nf�le probl�m�kra m�s-m�s sz�n� gyerty�k melletti medit�ci�kat javasolnak a modern "boszork�nyok"; piros gyerty�t az energiaszint termel�s�re; k�k-sz�n�t a lelki probl�m�k megold�s�ra, a f�lelmek legy�z�s�re; z�ld gyerty�t az anyagi gondok megold�s�ra, fontos d�nt�sek meghozatala el�tt, �nbizalom er�s�t�s�re; arany sz�n� gyerty�t a boldogs�g megteremt�s�re, a szerencs�tlens�g elker�l�s�re; ez�st sz�n�t az �ncsal�sok elker�l�s�re; a feh�r sz�n� gyertya a t�relmetlens�get fogja vissza; a narancsszin� gyertya megvil�g�tja a neh�zs�geket, seg�ti a tiszt�nl�t�st, szellemileg �s lelkileg felfriss�t; a s�rga sz�n� gyertya laz�v�, k�nnyedebb� tesz. A gyertyamedit�ci�ra egy megszokott, nyugodt, kelet fel� n�z� helyet aj�nlanak, legkedvez�bb �jhold ideje alatt v�gezni, mert ilyenkor a leger�sebb a lekier�nk, intu�ci�nk �s val�s�g�rz�k�nk.
Tulajdonk�ppen a ritu�l�k csak emelik a c�l el�r�s�nek energetikai lehet�s�g�t, m�r sokszor a seg�t� sz�nd�k is el�g a gy�gyul�si folyamatok beind�t�s�hoz. Napjainkban egyre jobban terjednek a feh�r-m�gia eszk�zt�r�nak felhaszn�l�si lehet�s�gei, mintegy ellens�lyozva a minden percben r�nk zuhan� negat�v hat�sokat. M�r egy aromal�mpa meggy�jt�sa is komoly seg�ts�get adhat a tiszt�nl�t�sban. Es ez is feh�r-m�gia...

A feh�rm�gia szab�lyai

ELS� SZAB�LY
A Szol�ris Angyal elrendezi �nmag�t, nem sz�rja sz�t erej�t, hanem m�ly medit�ci�ban �nn�n visszat�kr�z�d�s�vel �rtekezik.

M�SODIK SZAB�LY
Amikor az �rny�k v�laszolt, a munka m�ly medit�ci�ban folytat�dik. Az als� f�ny felvet�l, a nagyobb f�ny megvil�g�tja a h�rmat, �s a n�gy munk�ja folytat�dik.

HARMADIK SZAB�LY
Az Energia kering. A f�nypont a n�gy munk�j�nak term�ke kibontakozik �s n�vekszik. A Miri�dok gy�lnek izz� heve k�r�, m�g csak a f�ny cs�9kkenni nem kezd. T�ze egyre halov�nyabb. Ekkor hangzik fel a m�sodik hang.

NEGYEDIK SZAB�LY
Hang, f�ny, rezg�s �s a forma keverednek, egym�sba olvadnak, s �gy a m� egy. T�rv�ny szerint halad, �s a munka el�rehalad�s�t m�r semmi nem akad�lyozhatja meg. Az ember m�lyen l�legzik. �sszpontos�tja er�it, �s kiveti mag�b�l a gondolatform�kat.

�T�DIK SZAB�LY
H�rom dolog foglalja el a Szol�ris Angyalt, miel�tt a megalkotott burkolat tov�bb halad lefel�: a vizek �llapota, annak a biztons�ga, aki �gy alkot, �s az �lland� elm�ly�l�s. �gy a sz�v, a torok �s a szem h�rmas szolg�latra fogott �ssze.

HATODIK SZAB�LY
Az als� n�gy d�v�i �rzik az er�t, amikor a szem megny�lik, lend�letet kapnak �s elvesz�tik a mester�ket.

HETEDIK SZAB�LY
A kett�s er�k megmutatkoznak azon a szinten, amelyiken az �ltet� hatalmat kell kutatni, a k�pt �sv�ny egyes�l a Szol�ris Angyallal, a sarkok v�ltoznak. A medit�ci� v�laszt�s el� van �ll�tva.

NYOLCADIK SZAB�LY
Az Agniszurj�k felelnek a hangnak. A vizek �radnak �s apadnak. A m�gus �rizkedj�k, nehogy belefulladjon azon a ponton, ahol f�ld �s v�z tal�lkoznak. A kett� k�z�tt f�l�ton, sem nem sz�razon, sem nem vizen kell megtal�lni a helyet, ahol meg lehet vetni a l�bat. Ahol a v�z, f�ld �s leveg� tal�lkoznak, ott a var�zslat v�grehajt�s�nak helye.

KILENCEDIK SZAB�LY
Most a s�r�t�s k�vetkezik. A t�z �s a vizek tal�lkoznak, a forma t�gul �s n�vekedik. Helyezze a m�gus a form�t megfelel� p�ly�ra.

TIZEDIK SZAB�LY
Mihelyt a vizek megf�rdett�k a megalkotott form�t, felsz�v�dnak �s felhaszn�l�dnak. A forma megn�vekszik erej�ben, �gy folytassa a m�gus, am�g a m� kiel�g�t� nem lesz. Ezut�n a k�ls� �p�t�k hagyjanak fel tev�kenys�g�kkel, �s k�vetkezz�k a bels� munk�sok ciklusa.

TIZENEGYEDIK SZAB�LY
A munk�soknak most h�rom dolgot kell a t�rv�nnyel v�grehajtania. El�sz�r: �llap�tsa meg a formul�t, amellyel az �leteket a k�r�lvev� falak k�z� z�rhatja, azut�n: ejtse ki a szavakat, amelyek megmondj�k nekik, hogy mit kell tenni, �s hov� kell tenni, ami elk�sz�lt, �s v�gezet�l: rebegje el a misztikusmondatot, amely megmenti �t azok m�k�d�s�t�l.

TIZENKETTEDIK SZAB�LY
A sz�ved�k l�ktet. �sszeh�z�dik �s kit�gul. Ragadja meg a m�gus a felez� pontot, s �gy szabad�tsa fel a "bolyg� foglyai" k�z�l azokat, akiknek a hangja megfelel� magass�g� �s pontosan arra van hangolva, amit k�sz�teni kell.

TIZENHARMADIK SZAB�LY
A m�gusnak fel kell fognia a n�gyet, vegye �szre m�v�ben a lila �rnyalatot, amit �k nyilv�nval�v� tesznek, �s �gy szerkessze meg az �rny�kot. Amikor ez megvan, az �rny�k fel�lt�zik, �s a n�gy h�tt� v�lik.

TIZENNEGYEDIK SZAB�LY
A hang ki�rad. A b�tor l�lek sz�m�ra elk�zelgett a vesz�ly �r�ja. A vizek nem lehettek �rtalm�ra a feh�r alkot�nak, semmi nem tudta sem megfojtani, sem megfullasztani. Most t�z �s l�ng vesz�lye fenyeget, �s m�g halv�nyan b�r, a felt�r� f�st is l�that�. �s most, egy b�k�s ciklus ut�n, l�togassa meg ism�t a Szol�ris Angyalt.

TIZEN�T�DIK SZAB�LY
A t�zek megk�zel�tik az �rny�kot, de m�gsem �getik meg. A t�zt�l v�d� burok elk�sz�lt. �nekelje a m�gus a sz�veget, ami �sszevegy�ti a t�zet a v�zzel.

A feh�rm�gia �tja

BEKEZD�S A KOZMOSZR�L A vil�g megismer�s�re sz�mos lehet�s�g ad�dik, ezt t�mogatj�k a k�l�nf�le vil�gn�zetek, vil�gk�pek. A feh�r m�gi�ba vetett hit egyfajta b�lcselet elfogad�sa, mely a vil�got valamif�le �h�tattal �titatott r�csod�lkoz�s r�v�n k�s�rli meg felfogni �s megismerni. A feh�r m�gia legf�bb t�rekv�se az, hogy harm�ni�t teremtsen, ez�rt az eg�sz vil�got energetikai jelleg�nek tekinti, mely a misztikus, m�gikus �s mechanikus vil�gk�p saj�tos �tv�z�d�s�hez vezet. A tradicion�lis �rtelembe vett m�gus a Kozmoszt szellemekkel teli t�rk�nt �li meg, �s ezekhez a szellemi l�nyekhez foh�szkodik. A misztikus sz�m�ra a megismer�s �tja az elm�ly�l�sen, �s az istenkeres�sen �t vezet, mik�zben maga a vil�got l�lekkel teli egys�gk�nt kezeli. A mechanikus vil�gk�pb�l kiindulva az �rtelemnek tulajdon�tanak els�bbs�get, mely alapon a vil�g mintegy megalkothat�. A feh�r m�gia teh�t tulajdonk�ppen nem m�s, mint a fenti h�romf�le vil�gszeml�let szintetiz�l�sa �s magasabb szintre emel�se. Ezen m�gia szimbolikus figur�i a h�rom napkeleti b�lcsek: �ket, mint h�rom szent kir�lyt tisztelik, �s a var�zsl�st�l v�d� szentk�nt is ismerik. B�r t�rt�nelmileg kev�ss� hiteles�thet�ek �s azonos�that�ak, �ltal�ban k�ldeusokk�nt szokt�k �ket megnevezni, azaz olyan m�gusokk�nt, akik Babilonb�l Betlehembe v�ndoroltak, hogy a megsz�letett Megv�lt� el�tt h�doljanak. Er�sen val�sz�n�s�thet�, hogy csillag�szati megfigyel�sek alapj�n jutottak el a felismer�shez, , a Kr.e. 7-ben lezajlott h�romszoros Jupiter-Szaturnusz konjunkci� olyan asztrol�giai �rtelmez�se folyt�n, amely a Megv�lt� elj�vetel�nek bizonyoss�g�hoz vezette �ket. A h�rom kir�lyok a Messi�s v�rhat� lesz�let�s�t rendk�v�li m�gikus tud�suknak �s b�lcsess�g�knek k�sz�nhet�en ismert�k fel. Ebben az �rtelemben �k h�rman arra is p�ld�k voltak, hogy a val�di feh�r m�gi�t meg tudt�k k�l�nb�ztetni a bipol�ris m�gi�t�l. Amikor a kisgyermek J�zus el�tt h�doltak, egyben a legmagasabb b�lcsess�g �s istens�g el�tt is h�doltak, �s ezzel isteni er�t tan�s�tottak. Mindez -�rdekess�gk�nt - abban az id�szakban t�rt�nt, amikor a k�ldeus papi rend m�r er�sen hanyatl�ban volt. Ezzel a hanyatl�ssal egy�tt j�rt - k�l�n�sen Krisztus igen er�s befoly�s�ra - hogy a r�gi, m�gikus istenszeml�let is alapvet�en �talakult. M�g a k�ldeusok var�zslatok seg�ts�g�vel igyekeztek befoly�solni az istens�get, az �jfajta istenhit azonban olyan osztatlan �s befoly�solhat� isteni er�t t�telezett fel, amelyhez az ember csak felt�tlen al�zattal, im�val �s �jtatoss�ggal k�zeledhetett. Az Istent ett�l kezdve nem lehetett a m�gia hatalm�val k�nyszer�teni, �s ez a hat�s egyben az ember felemelked�s�hez is vezetett. Az ember ezent�l nem vonatkoztathatta el saj�tmag�t �s isten�t a k�l�nb�z� kultuszok �ltal olyan messze, mint azt kor�bban, amikor m�g minden alapvet�en a m�gi�nak volt al�rendelve, ilyen �rtelemben a h�rom b�lcs egyben egy korszakv�lt�s kezdet�t is jelezte. �k voltak, akik valamely m�d megtestes�tik az akkoriban elterjedt - az �j istenk�phez val� - megt�r�st. Ezeknek a spiritu�lis esem�nyeknek a le�r�sa bepillant�st enged a val�di m�gikus er�k term�szet�be �s felt�rja azokat a felt�teleket, amelyek n�lk�l ezekkel az er�kkel nem lehet kapcsolatba ker�lni. A _val�di_ feh�r m�gi�ra val� alkalmass�g legfontosabb felt�tele az �nismeretre val� hajland�s�g �s az �nmagunkkal val� szemben�z�s k�szs�ge, mely alatt els�sorban saj�t �sszetett szem�lyis�g�nk strukt�r�j�nak a felismer�s�t �rtj�k. Ez a fajta felismer�s egy�ttal az egyetemes szeretet lehet�s�g�t is megteremti. Az ember, mint szem�ly tulajdonk�ppen nem individuum, m�g akkor sem, ha ez a n�zet sz�les k�rben elterjedt, mert az individuum "oszthatatlan"-t jelent, m�rpedig mi emberek, mint szem�lyek egy�ltal�n nem vagyunk oszthatatlanok. Sokkal ink�bb att�l van itt sz�, hogy magunkban �s szem�lyis�g�nk�n kereszt�l napr�l-napra szerepek �s a legk�l�nb�z�bb jellemvon�sok t�meg�t jelen�tj�k- �s testes�tj�k meg, j�llehet ezek mindig olyan sz�nben t�nnek fel, mint egy saj�ts�gos, de �lland� karakter. Val�j�ban k�zismert ez a t�ny, m�gis mindannyiszor megr�m�l�nk t�le, amikor jobban belegondolunk. Ez az a r�m�let, amelyben megtal�lhat� �nmagunk legy�z�s�nek a legf�bb neh�zs�ge, hiszen amikor felismerj�k saj�t szem�lyis�g�nk nagyfok� korl�tozotts�g�t, akkor egyszerre csak nagyon muland�nak �s elveszettnek �rezz�k magunkat. Am�g azonban nem mer�nk �gy tekinteni saj�t magunkra - �s saj�t magunkba, addig nem vagyunk k�pesek arra, hogy tetteink �s cselekedeteink igazi mozgat�rug�it felt�rjuk. Pedig _pontosan ezek_ az eredeti mozgat�rug�k �szt�n�znek arra benn�nket, hogy szem�lyis�g�nket megform�ljuk �s v�geredm�nyben ezek azok, amik hozz�k�tnek benn�nket a szem�lyis�g j�t�kaihoz. Egyr�szt egyf�le szil�rds�gra tesz�nk szert, mely folyt�n cs�kken az a f�lelm�nk, hogy szem�lyis�g�nk bizonytalan �s v�ltoz�kony, m�sr�szt azonban meger�s�dik saj�t �n�ss�g�nk, �nz�s�nk is, de ezt - l�v�n t�bbnyire kev�sb� emelkedett lelkek - �ltal�ban egy�ltal�n nem vagyunk k�pesek felismerni. Pontosan ezek az �nz� magatart�sform�k azok, amelyek elz�rj�k el�l�nk a m�gia val�di form�ihoz vezet� utat, mert amikor haszonles�, �nz�, alantas �rdekekt�l, bossz�v�gyt�l hajtva alkalmazunk valamilyen m�gi�t, a bipol�ris m�gikus er�kh�z k�tj�k magunkat, �s a v�g�n el�fordulhat, hogy nem tudunk megszabadulni azokt�l a szellemekt�l, amelyet mi magunk h�vtunk el�. Ez�rt kell mindazoknak, akik a m�gia fel� fordulnak mindenekel�tt a lelk�k legm�ly�ig �tvizsg�lniuk saj�t magukat, hogy valamennyi �nz� t�rekv�s�k napvil�gra ker�lj�n. A m�sodik l�p�s sor�n pedig meg kell szabadulni ezekt�l a jellemvon�sokt�l, azonban az ilyen "megszabadul�s" az esetek d�nt� t�bbs�g�ben nem �p�lhet csup�n saj�t akarater�re, hiszen minden akarati l�p�s sz�nd�kokhoz k�t�dik, �s minden sz�nd�k t�bb�-kev�sb� �nz�?Az �nz� von�sokt�l val� megszabadul�s egyetlen val�s �tja, ha a teljes szem�lyis�g�nket hat�rtalann� t�g�tjuk, de �gy, hogy ez�ltal beleilleszked�nk egy nagyobb transzcendens egys�gbe. �s ez a v�ltoz�snak az a megvil�gosod�st hoz� aktusa, amelyet kegyelemnek szoktak nevezni. Csak az tekinthet� igazi feh�r m�gusnak, aki saj�t, �nz� v�gyait�l ily m�don k�pes volt megszabadulni. A feh�r m�gia - mint az emberi szellem csendes megvil�g�t�ja - k�pes �gy hatni, ahogyan azt a Gr�l-legenda, illetve az Akasha h�t b�lcs�r�l sz�l� kr�nika meg�r�k�tette �s hagyta az ut�korra. A beavatatlanok mindezt �rthet� m�don irracion�lisnak tarthatj�k - �s szigor�an v�ve, valljuk be, nem is �llnak messze a val�s�gt�l, pontosabban a jelens�g l�nyeg�t�l, hiszen a m�gia bizonyos szempontb�l maga lehet a tiszta �rtelmetlens�g. Legal�bbis pozit�v �rtelemben az, hiszen olyan felismer�sekt�l sz�l, amelyek a sz�vb�l erednek, teh�t a hat�sok t�l vannak a mi �rtelm�nk�n, mivel ezek a dolgok a legnemesebb form�jukban az isteni er�vel val� egyes�l�snek felelnek meg. Ebb�l k�vetkez�en nem csod�lhat�, hogy mindenfajta m�gikus hat�skor a kundalini energia fokoz�s�r�l van sz�, annak a transzcendens �s m�gis fizikai jelleg� energiafolyamatnak a stimul�l�s�r�l, amelyet a gerinccsatorna ment�n kehet lokaliz�lni. Ebb�l k�vetkezik, hogy a csakr�k -ezek a finomanyaghoz kapcsol�d� energiak�zpontok - komoly szerepet j�tszanak a m�gikus t�rt�n�sekben. A bipol�ris m�gia sor�n az als�, azaz a gy�k�rcsakra, tov�bb� a m�sodik �s a negyedik -vagyis a szexu�l �s a sz�vcsakra - aktiviz�l�dik. �gy v�lik, az igazi feh�rm�gusi von�sok mag�val a sz�vcsakr�val vannak �sszek�ttet�sben. Nem v�letlen az �sszef�gg�s, hogy a feketem�gusi t�mad�sok d�nt� t�bbs�gben erre a csakr�ra ir�nyulnak. Az igazi feh�r m�gia sor�n a hatodik csakra, az u.n. "harmadik szem" aktiviz�l�dik, �s ez�ltal � tov�bb�tja a finomanyagb�l ered� impulzusokat.

V�delmez� var�zs

BEKEZD�S A KOZMOSZR�L Azokat a var�zslatokat, amelyek a szerencs�tlens�gek �s a viszontags�gok elker�l�s�t szolg�lj�k, a feh�rm�gia egyik, s�t egyetlen form�j�nak tartj�k. Ez a n�zet azonban meglehet�sen leegyszer�s�tett szeml�let, mivel a val�s�gban �ppen olyan sok forma eszk�z �s c�l k�l�nb�ztethet� meg a v�delmez� var�zsl�ssal kapcsolatban, mint amelyen sokoldal� maga az energia-min�s�g, mely ezeknek a praktik�knak a mozgat�rug�ja. �gy az �rtatlan �nb�tor�t�st�l a saj�t finomanyag-energi�k fokoz�s�n �s bevet�s�n �t eg�szen a fels�bbrend� spiritu�lis hatalmakkal val� kapcsolatfelv�telig terjedhet a v�dekez� gyakorlatok sora. Ennek k�vetkezt�ben gyakran megesik, hogy csak gondolunk a feh�r-m�gikus elj�r�sokra, ezekben az esetekben azonban legink�bb azt tapasztaljuk, hogy nem k�vetkezik be a m�gikus er�k t�nyleges aktiviz�l�sa. M�skor viszont nem is tudatosan v�gz�nk olyan ritu�l�kat, amely �sid�kt�l a feh�r-m�gikus energi�khoz kapcsol�dnak. Az eff�le tev�kenys�get a feh�r m�gi�hoz sorolj�k, pedig val�j�ban nem tudatosan rendelkeznek m�gikus vagy feh�r-m�gikus hat�ssal. Ilyen hat�s csak akkor j�het l�tre, tudatosan �s tev�kenyen egy adott c�lra ir�ny�tjuk saj�t, vagy transzcendens finomanyag-energi�nkat. Fontos lesz�gezni, hogy a feh�r-m�gikus hat�s nem korl�toz�dik csup�n az elh�r�t�, illetve v�delmez� var�zsl�sra, mert magasabb szinten a gy�gy�t� var�zslat is idetartozik. Term�szetesen a v�delmez� �s elh�r�t� var�zslatok �ppen olyan v�ltozatos form�t �ltenek, mint azok a negat�v hat�sok, amelyek ellen haszn�ljuk �ket, a kis, mindennapos k�nyelmetlens�gekr�l azokig a sorscsap�sokig, amelyekr�l �rezz�k, hogy m�lt�nytalanul �s �rdemtelen�l kell elszenvedn�nk �ket. A val�s�gban viszonylag ritka, hogy valaki fekete-m�gikus praktik�knak van kit�ve, enn�l sokkal gyakoribb az az eset, amikor l�tsz�lag j� sz�nd�kkel �rnek benn�nket h�tr�nyos energia-hat�sok. Ennek a legmindennaposabb form�ja, amikor valaki k�retlen�l nyilv�n�t v�lem�nyt �s ad tan�csot valamilyen probl�m�nkkal kapcsolatban. Ilyenkor gyakori, hogy nem igaz �s seg�t� sz�nd�k vezeti az illet�t, hanem olyan h�ts� gondolat, hogy saj�t elk�pzel�se szerint form�ljon �t benn�nket �s �gy avatkozzon bele az �let�nkbe. Ahelyett, hogy val�ban seg�tene, olyan �rz�st kelt benn�nk, hogy alkalmatlanok vagyunk saj�t�let�nk ir�ny�t�s�ra. Ezekben az esetekben gyakran el�fordul, hogy asztrol�giai szempontb�l kedvez�tlen el�jelek �nmagukat beteljes�t� j�slatokk� v�lnak. Hasonl� ehhez az, amikor "j�akar�nk" seg�t� sz�nd�kra hivatkozva mintegy a "lelki b�k�nk kedv��rt" imagin�ci� seg�ts�g�vel megpr�b�lja felvenni a kapcsolatot egy olyan hozz�tartoz�nkkal, akivel mi tudatosan szak�tottunk. Az sem ritka, amikor kont�r m�dra v�grehajtott ezoterikus mesterked�sek �ldozat�v� v�lunk. Gyakori eset erre, hogy egyik bar�tunk p�ld�ul rajtunk akarja kipr�b�lni ezoterikus tud�s�t, �s k�retlen aurakezel�st, vagy ing�val val� "gy�gy�t�st" hajt v�gre rajtunk, mik�zben eg�szs�gi, lelki spiritu�lis diagn�zisokkal �raszt el benn�nket. Az sem kev�sb� gyakori, amikor az ilyen "j� sz�nd�k�" bar�tok vagy ismer�s�k megpr�b�lkoznak betegs�geink meggy�gy�t�s�val f�ggetlen�l t�le, hogy mi ezt akarjuk-e avagy sem. Az ilyen esetekben l�tsz�lag feh�r-m�gikus gy�gy�t� tev�kenys�get gyakorolnak a javunkra, de val�j�ban csak �n�s �s hi� energi�k vez�rlik �ket. Teljesen bizonyos, hogy ilyen esetekben mindig megjelenik valami fekete-m�gikus von�s is. Teljesen mindegy, hogy aki a gyakorlatot v�grehajtja, eredetileg nemes �s tiszta sz�nd�kkel fogott hozz�. A fekete-m�gikus von�s ezekben az esetekben azt jelenti, hogy a sz�nd�kt�l f�ggetlen�l megs�rtett�k az integrit�sunkat, �s a saj�t akaratunk ellen�re vontak bele benn�nket a dologba (tiszt�ra, mint a nemi er�szak, csak ez ment�lis). A fekete-m�gikus praktik�k k�re azonban enn�l sokkal sz�lesebb. Sok esetben egy�rtelm�en fekete-m�gikus a hat�s, annak ellen�re, hogy az, aki kiv�ltotta esetleg nem volt tudat�ban annak, hogy cselekedete ennyire negat�v jelleg�. Az irigys�gnek �s a rossz sz�nd�knak sz�mtalan megnyilv�nul�si form�ja van, amelyet m�sok gonosz pillant�sok, �rt� gondolatmint�k form�j�ban ir�ny�tanak ellen�nk. A nem tudatoss�g nem v�ltoztat azon, hogy rossz sz�nd�k� er�ket hoznak mozg�sba. A konkr�t fekete-m�gusi t�mad�sokn�l sokkal gyakoribb, hogy egyfajta lelki szennyez�d�st �l�nk �t, melyet embert�rsaink, k�zvetlen k�rnyezet�nkb�l ir�ny�tanak r�nk irigys�g, rosszindulat form�j�ban. Ezeket amulettel, a forr�s legal�bb hetekig ker�l�s�vel v�dhetj�k ki, �s _nem azzal_ , hogy nem t�r�d�nk vele. A v�delmez� m�gia arra is alkalmas, hogy otthonunkat, csal�dunkat megv�delmezze a negat�v befoly�sokt�l. Megel�z�, pozit�v l�gk�rt lehet kialak�tani otthonunk, javaink, szeretteink k�r�, a v�delmez� var�zslatok seg�ts�g�vel, �gy az esetleges negat�v hat�sokat a v�delem elh�r�tja. A m�gikus hat�s ebben az esetben �gy m�k�dik, hogy az �rt� er�ket m�shov� ir�ny�tja, ez �rv�nyes�l az �gynevezett "Szent Fl�ri�n" v�delem eset�n is. Mivel a t�zeseteket nem lehet eg�szen kik�sz�b�lni, az emberek ett�l a szellemt�l k�rik orrhonuk v�delm�t. N�metorsz�gban sok r�gi h�z homlokzat�n m�g ma is l�that� a felirat: "Szent Fl�ri�n, k�m�ld meg a h�zamat, gy�jts�l fel m�sikat". Enn�l j�val hat�sosabban tudjuk megv�deni a tulajdonunkat, ha k�zvet�t� er�kh�z fordulunk. Ezt a l�p�st azonban mindenkinek alaposan meg kell fontolnia, mivel ilyenkor fenn�ll a vesz�lye annak, hogy az er�, amelyet fel�breszt�nk t�ls�gosan �n�ll�sul, �s a saj�t c�ljait k�vetve egyszer csak a mi lelki energi�nkat kezdi fogyasztani! Ebben az �sszef�gg�sben azonban azok a k�zvet�t�k vesz�lytelenek, miket vall�soss�g, vagy vall�sos tisztelet �vez. Ezek a k�zvet�t�k t�bbnyire pozit�v energi�kat megtestes�t� szentek. J�l p�ld�zza alkalmass�gukat a seg�ts�g�l h�vhat� szentek igen nagy sz�ma, �s persze a nekik tulajdon�tott j�cselekedetek is. L�tezik egy sor olyan h�tk�znapi szok�s is, melyek jelent�s�ge az id�k sor�n megfakult, hisz ki gondol m�r arra, hogy a kar�csonykor feld�sz�tett feny�fa, a h�sv�ti asztalra kis t�lk�ra tett festett toj�s vagy ak�r az aut�k visszapillant� t�kr�r�l lecs�ng� Krist�f-med�l m�gikus er�vel rendelkezik? Azokban az esetekben, amikor a k�zvet�t� er�t saj�t magunk hat�rozzuk meg, k�pzelj�k el vagy id�zz�k meg, �sszetett m�gikus esem�nysor j�n l�tre. Ezek az elj�r�sok azonban vesz�lyeket is rejtenek magukban. Ahhoz, hogy az elj�r�s sor�n okozott k�rokat el tudjuk ker�lni, mindenk�ppen rendelkezn�nk kell annyi �nismerettel, amely lehet�v� teszi, hogy kapcsolatba ker�lj�nk saj�t magasabbrend� val�nkkal. Minden esetben tiszt�ban kell lenn�nk, hogy val�j�ban csak a saj�t, magasabbrend� �n�nk megszem�lyes�tett, feh�r-m�gikus forr�s�b�l mer�t�nk, azzal vessz�k fel a kapcsolatot. Az �gy el�rt v�delmez� hat�s azonban annyira meggy�z� �s m�k�d�k�pes, hogy b�tran r�hagyatkozhatunk. Ilyen esetekben van m�g m�sik k�t m�gikus t�nyez�, amelyet alkalmazhatunk: az el�rel�t�s, �s az ellenvar�zslat. A m�sodik a t�mad�nak okoz nagyobb k�rt, mint amekkora hasznot az illet� rem�lt, m�g az el�z� �nmag�ban is felv�rtezi a vesz�lyekkel szemben. Amikor kapcsolatba l�p�nk k�zvet�t� er�kkel, minden esetben vigy�zni kell arra, hogy szem�lyes f�ggetlens�g�nket semmik�ppen ne tegy�k kock�ra! Nagyon alaposan �t kell gondolni, hogy egy adott esetben t�nyleg sz�ks�g van-e ilyen hatalmas er�k bevon�s�ra (magyarul: nem �gy�val l�v�ld�z�nk-e verebekre?) Az a tapasztalat, hogy sok esetben teljes m�rt�kben elegend� valamelyik m�gikus szimb�lum haszn�lata, �s ez esetben m�r csup�n k�zvetett kapcsolatba ker�l�nk a magasabb k�zvet�t� er�kkel. Gondoljuk �t: ha saj�t m�gikus potenci�lunkat t�l csek�lynek �t�lj�k meg kit�z�tt c�lunk el�r�s�hez, akkor igen val�sz�n�, hogy nem vagyunk el�g er�sek az �ltalunk megid�zett hatalmas er�k kord�ban tart�s�hoz sem. Egy�bk�nt is �ltal�ban k�l�nf�le �rt�kt�rgyak v�delmez�s�re t�lnyom� r�szben szimb�lumokat, talizm�nokat, amuletteket haszn�lunk, mivel ilyenkor t�bbnyire egy konkr�tan nem k�rvonalazott vesz�lyr�l van sz�, amelyet meg akarunk el�zni. Ha az ilyen m�gikus elj�r�sok hat�s�t m�gis meg akarjuk er�s�teni, �s a meghat�rozatlanr�l egy konkr�t dologra akarjuk az er�ket ir�ny�tani, hangs�lyozottan sz�ks�g�nk lesz az el�rel�t�sra. Legt�bb�nkben az el�rel�t�s tulajdons�ga csak szunnyadozik. Lehet�s�g�nk van azonban ezt m�gikus eszk�z�kkel annyira feler�s�teni, hogy j� el�re k�pesek legy�nk a figyelmeztet� jelek �szlel�s�re. - b�r els�sorban k�ts�gtelen�l saj�t k�reinkben. Erre a c�lra t�bb eszk�z is rendelkez�s�nkre �ll, mint pl. a tarot k�rtya, az inga, az ir�ny�tott �lmok. R�ad�sul a fenti eszk�z�k k�l�n�sebb bonyodalom n�lk�l adnak felvil�gos�t�st a negat�v er�kr�l �s azok eredet�r�l. A k�s�bbi gyakorlatunk sor�n az v�lik majd vil�goss� sz�munkra, hogy alapj�ban v�ve er�tlen vagy meggyeng�lt �llapotunkra vezethet� vissza minden r�nk ir�nyul� s�t�t t�mad�s. Ilyenkor szinte kih�vjuk magunk ellen a ezeket az er�ket, ez�rt minden felmer�l� esetben aj�nlott a fizikai test �s a lak�hely m�gikus megtiszt�t�sa. Ez a ritu�l� ak�r f�st�l�s, ak�r lemos�s form�j�ban megy v�gbe - amellett, hogy kiv�l� lehet�s�get ny�jt magunk �s k�rnyezet�nk megv�d�s�re, lehet�s�get ad saj�t m�gikus potenci�lunk intuit�ve t�rt�n� k�zvetlen leellen�rz�s�re is. Energiatest�nk megtiszt�t�s�val "lelki szerveink", vagy funkci�ink �rz�kenys�ge is nagym�rt�kben fokozhat�. A k�t m�gia - a feh�r �s a fekete - k�z�tt a k�rbevonalazott hat�rvonalat az ellenvar�zsl�s jelenti, mely az tradicion�lis felfog�s szerint nem is tartozik tulajdonk�ppen a v�delmez� elj�r�sok k�z�. Ennek sor�n ugyanis a m�gikus er�t c�lzottan �s koncentr�ltan egy m�sik szem�ly fel� ir�ny�t�dik, amely meglehet�sen ellent�tes a feh�r-m�gikus felfog�ssal. Ebb�l fakad�an ez az elj�r�s csak akkor fogadhat� el, ha sz�ks�ghelyzet l�p fel, mely sor�n egy, a k�zvetlen�l �let�nkre t�r� t�mad�st kell elh�r�tanunk. Amikor teh�t valaki csup�n az�rt hoz l�tre egy ellenvar�zsl�st, mert egy adott szem�ly nincs a kedv�re, az mindenk�ppen fekete m�gikus eszk�zt haszn�l, ez�rt sz�molnia kell a lelki �dv�t vesz�lyeztet� minden negat�v k�vetkezm�nnyel! Sajnos, n�ha t�l nagy a k�s�rt�s r�, hogy tud�sunkat �s hatalmunkat haszn�ljuk - mindenekel�tt a szerelmi m�gia ter�let�n l�pik �t ezt a hat�rt, nem ritk�n k�l�n�sebb �rtelem vagy indok n�lk�l, teljesen �nc�l�an - �s bizony nem mindenki tud ennek ellen�llni. Szerelmi var�zslat ellen nem kell - �s nem is szabad - r�gt�n ilyen komoly eszk�z�kh�z fordulni, leggyakrabban el�g h�lgy eset�n egy hegyikrist�lyb�l k�sz�lt nyakl�nc, vagy f�rfi eset�ben egy �r�asztalon elhelyezett �les �nixlap. Ez k�pes megv�delmezni, egyben a t�mad� fel� hidegs�get, elutas�t�st sug�roznak. Ezek a t�rgyak a szem�ly fel� sug�rz� m�gikus er�t �gy nyelik el, mint valami hatalmas �rv�ny. Egy m�sik alternat�v m�dszer a t�mad�, s�t�t �s gonosz jelleg� m�gikus moleszt�l�s elh�r�t�s�ra: n�h�ny gyerty�ba v�ss�k bele az illet� nev�t, majd �jszaka a f�nyk�p�nk el�tt �gess�k el �ket. Egy m�sik ritu�l�val pedig �gy lehet "megfejelni" a dolgot, ha az elhelyezett �s a szertart�son szerepelt k�p erej�t a t�mad� �lmai fel� ir�ny�tjuk. Tov�bbi feh�r-m�gikus feladat a d�monok elh�r�t�sa. Ezt is sokszor gyakoroljuk, de el�fordul, hogy k�zben nem vagyunk minden esetben tiszt�ba fontos dolgok jelent�s�g�vel, pl nem eg�szen k�ztudott, hogy f�leg a t�li id�szakban - szilveszter, karnev�l, farsang idej�n - v�gz�nk olyan ritu�l�kat, amelyek a d�monok elh�r�t�s�t szolg�lj�k, �s a halottkultuszban is l�tezik j� n�h�ny ilyen jelleg� ritu�l�, melyek elh�r�t�, megnyugv�st hoz� hat�sa els�sorban a f�st�l�k haszn�lat�val, a f�nygy�jt�ssal �s kisebb �ldozatok meghozatal�val seg�thet� el�. A szerencsevar�zsl�s: ez egy olyan bipol�ris m�gikus elj�r�s, amely nem tartozik szorosan a v�delmi elj�r�sok k�z� - �s �gy bizonyos fokig tal�n valahol nem is igazi feh�r m�gia - de mivel t�bbnyire megel�z� c�llal haszn�ljuk, �gy v�d� energi�k k�t�dnek hozz�. Azonban! K�zismert a felfog�s, mely szerint a m�gikus �s spiritu�lis er�ket semmif�lek�ppen nem szabad a szem�lyes nyeres�g �rdek�be �ll�tani, mert a megid�zett er�k leh�v�juk ellen fordulhatnak. Vannak azonban egy olyan felfog�s is, ami ezt az �ll�t�st t�l �ltal�nos�t�nak tartja, �s az elj�r�s vesz�ly�t ink�bb abban l�tja, hogy mi, emberek �ltal�ban t�l telhetetlenek vagyunk, ez�ltal k�nnyen v�lhatunk olyan er�k rabszolg�iv�, melyeket saj�t magunk h�vunk �letre! Nem ritk�n ak�r a lelki �dv�nket is k�pesek vagyunk eladni, k�vetkez�sk�pp csak a nagyon er�s szem�lyis�geknek szabad a szerencsevar�zsl�snak azokat a form�it alkalmazni, amelyek sor�n szimb�lumok �s jelek �tj�n ker�l kapcsolatba a m�gikus szf�r�kkal. Teh�t a szerencsevar�zsl�s sor�n a legfontosabb szempont az, hogy legy�nk k�pesek m�rt�ket tartani, �s ne l�gv�rakat �p�ts�nk, hanem saj�t sorsvonalunkat k�vess�k! Ebben az egyetlen esetben hat ki �let�nkre a szerencsevar�zsl�s pozit�v �s kiegyenl�t� m�don! Mindez egyben egy�rtelm�en jelzi, hogy az alkalmazott m�gia ellen�re is csak abban lehet r�sz�nk, amibe az nek�nk szem�lyesen is megadathat, �s a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a lehet� legritk�bb esetben nyilv�nul meg anyagi javakban. V�g�l pedig meg kell eml�teni a v�delmez� var�zsl�s egy k�l�n�sen k�nyes r�sz�t: a gy�gy�t�, vagy eg�szs�gvar�zsl�st. A legkritikusabb r�sze ez a feh�r m�gi�nak, mert gy�gy�t�s helyett a legrosszabb esetben hal�los k�vetkezm�nyekkel is j�rhat. Ugyanakkor t�ny, hogy a gy�gy�t� m�gikus k�s�rletek egy r�sze hihetetlen�l hat�sos, els�sorban akkor, ha p�ciens�nk pszichoszomatikus erej�nek a n�vel�s�t c�lozza a beavatkoz�s. A gy�gy�t� var�zsl�sr�l egy�bk�nt tudhat�, hogy a mai modern homeopatikus elj�r�sok r�v�n a gy�gyszer�szetben �s az orvosi praxisban is sz�les k�rben terjed. Az eg�szs�gvar�zsl�s a betegs�g megel�z�s�t szolg�lja, �s az elh�r�t� var�zsl�ssal �ll kapcsolatban. Az kapcsol�d� elj�r�sok a hat�soss�g�t meglep�en nagysz�m� esettel bizony�tott�k. Ilyenek: kultikus t�nc egy harmatos mez�n, a test fiatal csal�n�ggal val� �t�get�s, a kora tavaszi tiszt�t� f�rd�s forr�sv�zben. Ezzel szemben m�s v�delmi m�gikus praktik�k (v�delmez� jelek, mondatok) els�sorban a pszichoszomatikus er�inket mozg�s�tj�k. Meglehet�sen k�nyes jellege miatt a gy�gy�t� var�zsl�st ha meg is eml�tik a feh�r-m�gikus elj�r�sok felsorol�sakor, csak mell�kesen f�zik hozz�. A k�s�bbiekben a feh�r m�gia a gyakorlatban t�rt�n� alkalmaz�si m�djair�l adunk �ttekint�st a l�togat�inknak. Ism�telten fel k�v�njuk h�vni a figyelmet arra, hogy minden esetben a m�gus szellemi �retts�ge �s be�ll�totts�ga a d�nt� abban, hogy az �ltala megh�vott m�gikus er�k val�ban tiszt�n �s a feh�r oldal mentalit�sa szerint m�k�dnek-e. Emiatt mindenki saj�t mag�ra �s lelkiismeret�re van utalva annak m�rlegel�s�ben, hogy az �ltala kiv�lasztott m�gikus proced�ra megfelel-e a c�lnak, amelyet kit�z�tt maga el�. Egy�bk�nt megeshet, hogy nem k�pes kord�ban tartani az �ltala megid�zett er�ket, �s ez mindig lebegjen figyelmeztet� int�sk�nt a szeme el�tt!