M�RICZ ZSIGMOND

�ri muri

(1927)

Pedig az �ri murit nem a dzsentri eltemet�s�nek" a sz�nd�k�val �rta. Arra akart figyelmeztetni, hogy a magyars�g legmagasabb t�rsadalmi r�tege" elpusztul, ha nem tal�l vissza a c�ltudatos �p�t� munk�hoz. Szakhm�ry Zolt�nban h�st akart rajzolni, pr�f�t�t, aki visszavezeti a dzsentrit a k�v�natos munk�hoz. Nem lett bel�le c�lj�t �r� h�s, elbukott.

 (CZINE MIH�LY)

Az 1920-as �vekben M�ricz Zsigmond a t�rt�nelmi oszt�ly"-ban keresi az er�t a

magyar Ugar felsz�mol�s�hoz, a f�lfeudalizmusb�l val� kil�bal�shoz. A T�nd�rkert (1922) c. t�rt�nelmi reg�nye ut�n azt kutatja, hogy van-e Bethlen G�borhoz foghat� vez�ralakja a jelennek, az ezer�ves nemesi Magyarorsz�gnak.

A c�m azt sejteti: nincs. Az �letet kit�lti a l�ha dorb�zol�s, a m�g esetleg ad�d� lehet�s�gek felel�tlen elt�kozl�sa. A meg�lhet�s �vsz�zados alapja, a f�ldbirtok vagy �sszezsugorodott, elveszett (pl. a Szakhm�ryak�, r�szint a t�rt�nelem viharaiban, r�szint mert eladogatt�k"), vagy megszerezhet� volt ugyan seftel�ssel", �gyesked�ssel (pl. Borb�r�, Cs�rghe� eset�ben), de a gazd�lkod�s minden�tt vesztes�ges. Egyetlen birtokon jelent meg moderniz�ci� az eg�sz Hajd�s�gon a Tisz�ig", m�gpedig a Szakhm�ry Zolt�n�n (a ter�let a feles�ge r�v�n az �v�, Rh�dey Ferenc v�radi kapit�ny m�g Bethlen G�bor idej�n nagy uradalmat szerzett �ssze a zavarosban"). H�s�nk hatalmas v�llalkoz�sba fogott: a h�romsz�znegyvenh�t holdj�hoz k�t �ve m�g hatalmas f�ldb�rletet is v�ltott, �s itt pr�b�lkozik a belterjes gazd�lkod�s kialak�t�s�val. Sikere vagy buk�sa �ri�si jelent�s�g�, kor�ntsem csup�n szem�lyes sorsk�rd�s.

A k�rnyezet nem sok j�val kecsegtet. Reg�ny�nk k�zponti sz�ntere a poros Alf�ld�n", a K�r�s �s a Beretty� vid�k�n egy megnevezetlen - tipikus - nagyv�ros, mely a maga mogorv�n primit�v k�p�vel egy gazdag �s csod�latos l�pvil�got takar. Annyi �let fojt�dik itt el s lesz k�v�lr�l egysz�n�v�+" A v�rosban �s a k�rnyez� tany�kon mind�ssze k�t v�ltozat jelenik meg: az �ltal�nos tesped�s (ennek p�ld�ja Nyomorlak", a Cs�rghe�-tanya) �s a n�h�ny ritka kiv�tel (a gr�fi arbor�tum vagy Szakhm�ry val�s�gos kis kast�lya"). Joggal mer�l fel a k�rd�s (egy k�v�lr�l �rkez� idegen veti fel): m�rt nem lehet ilyen akkor az eg�sz Alf�ld?"

A vid�ket Lekenczey Muki szem�vel l�tjuk meg, az � k�r�ltekint�se, k�r�lvezet�se sor�n ismerked�nk meg a k�r�lm�nyekkel, az � ellenvet�sei �s ellenp�ld�i teljes�tik ki k�p�nket az alf�ldi val�s�gr�l.

A v�ros eg�sz�t tekintve csup�n a kocsm�ban (az expoz�ci�ban) �s a kaszin�ban (a tet�pontra �rkezve) id�z�nk hosszabban - ezek a jellemz� helysz�nek. Fut�lag megismerhet�nk m�g egy-k�t udvarh�zat. Megjelenik a vas�t is, amely az elmaradotts�g �s a k�v�lrekedts�g megsz�ntet�je lehetne, de reg�ny�nk szerepl�iben ez a lehet�s�g nem tudatosodik. Szem�lyes �rdekek (pl. a Herzog-uradalom�) �s hivatali panam�k miatt v�g�l is a vas�t majd a Beretty� t�ls� felin" fogja elv�gni a f�ldeket" - a v�rosban minden v�ltozatlan marad.

A cselekm�ny ideje a millennium �ve. Vajon mit jelent az a t�ny, hogy itt vagyunk ezer esztend� �ta"? A szerepl�k sz�m�ra semmit; meg�llt az id�. M�g Zolt�n is �gy �rzi: engedte el�szni a perceket s az �r�kat", eg�sz �lete �gy folyt le". N�gy nap t�rt�n�seit sorakoztatja a m�, de nincs val�di cselekm�ny, v�g n�lk�li mulatoz�s folyik (egy j� murit akarunk csin�lni"), �s egym�st v�ltj�k az anekdot�k, adom�k, tr�f�k

is. Ha valami rendk�v�li m�gis megesik (pl. h�sz toj�sb�l k�sz�l r�ntotta, k�zzel eszi meg Csuli �s Muki), r�gt�n az a k�rd�s, hogy hogy fogj�k ezt elmondani". Az adom�z�s egyfel�l szerkezeti forma, m�sr�szt az esem�nytelen, tartalmatlan �let t�kre, harmadsorban az objektivit�s eszk�ze (a szerepl�k besz�ltet�se r�v�n). Minden sz�ba ker�l a feh�r asztal mellett: vad�szkaland, ty�kgan� v�s�rl�sa, az asz�bor k�sz�t�se, iskolai esetek, a gy�m�lcs�k saj�toss�gai stb.

A m� fel�p�t�s�ben a t�rt�netsor derek�ig semmilyen el�rehalad�s nincs, esem�nytelens�g �s sodr�d�s �rz�dik, egyetlen epiz�dsorozat fut n�mi sz�nhely- �s szerepl�v�ltoz�ssal. A felvezet� kocsmai fejezetek (1-3. r�sz) ut�n elindul ugyan bizonyos cselekm�ny Cs�rghe� Csuli, illetve Szakhm�ry Zolt�n k�r�l (a 4-7., ill. a 8-15. r�szekben), de mindkett� elakad, az �letcs�d�t illusztr�lja, nem l�pi t�l az expoz�ci� szerep�t. (Csulinak a gazd�lkod�sa fenyeget �sszeoml�ssal, Zolt�nnak a mag�n�lete.) E p�rhuzamok z�r�sak�nt Cs�rghe� az elkesered�s�t m�g szilajabb mulatoz�sba fojtja, Szakhm�ry r�szegs�ge d�hrohamba �s eszm�letveszt�sbe torkollik. A folytat�sban, a k�bulatb�l �bred�skor Csuli a csal�di �let rem�nytelens�g�re" d�bben r�, �s vigaszt a vend�gl�ben vagy a kaszin�ban vagy az utc�n" keres (16-17.), Zolt�nt pedig p�nztelens�g fojtogatja, szorul a hurok: a csugariakat kellene kifizetnie. �letveres�ge m�r t�ny (a zsid� bank�r ennek okaira is r�mutat), utols� es�lyk�nt Rozika lelk�hez akar hozz�f�rk�zni, sikertelen�l.

A bonyodalom hirtelen robban ki. Megjelenik a tany�n a f�lt�keny feles�g, majd eszeveszett hiszt�ri�ja el�zi mell�le Zolt�nt, a f�rfi sz�m�ra a csal�di harm�nia rem�nye v�gleg megsemmis�l. F�rj �s feles�g k�zponti �s kulcsfontoss�g� jeleneteib�l (21-23.) kider�l: m�sok a c�ljaik, nem �rthetik meg egym�st.

Zolt�n teh�t v�gleg talajvesztett� v�lik, a kaszin�ban l�tjuk viszont (24.). Csaknem az eg�sz v�ros jelen van, fesz�lts�gekt�l terhes a l�gk�r. Hossz�, a tet�pontig folyamatosan forr�sod� leveg�j�, �jabb epiz�dsor kezd�dik. Zolt�nnal m�r a v�gkifejletig nem t�rt�nik semmi, mag�ba roskadva elm�lkedik �s t�rsalog (ist�ll� az �let"), bels� viharait n�t�z�sa" �s heged�j�t�ka �rezteti. Azt�n egy felvillan� �tlettel az eg�sz komp�ni�t a tany�j�ra invit�lja: olyan muriban lesz r�sz�k az uraknak, amilyen m�g nem volt". A z�r�jelenet el� m�g k�t k�zj�t�k illeszkedik: a term�szet hatalm�t �s sz�ps�g�t p�ld�z� daruvad�szat, valamint a t�rsadalmi �let romlotts�g�t illusztr�l� vas�tpanama. V�g�l a Szakhm�ry-tany�n egy minden addigit fel�lm�l� tivornya alakul ki (a summ�sl�nyok t�ncba" vitele Rozika sors�ra is visszautal). Zolt�n elveszti a fej�t, elpuszt�tja tany�j�t, �s v�get vet c�ltalannak �rzett �let�nek.

A reg�ny szerkezet�t teh�t maga az �letanyag alak�tja saj�toss�: a laza kompoz�ci�t dr�mai csom�pontok tagolj�k, felizz�-elhamvad� szenved�lyek tel�tik fesz�lts�ggel, a lez�r�s hirtelen lesz kiv�telesen dr�mai (a H�t krajc�r-novell�kra eml�keztet�en).

A szerkezetet mot�vumok fogj�k �ssze. G�nyos tr�fa t�rgya a k�nyv - nincs r� sz�ks�g, nem kell", van itt el�g filoz�fia". A t�rsas�g (f�k�nt Csuli megal�z� vicceivel) bolondot csin�l a kis Wagnerrel" is, Zolt�nnak viszont a heged�h�z �s az �nekl�shez (mint minden magasrend� �rt�khez) k�l�nleges tehets�ge van: a zene mot�vum�ban is megjelenik teh�t a h�s �s a k�rnyezet konfliktusa. A f�szerepl� m�lyen �t�lt, kifejez� n�t�z�sa" egyr�szt az �ri t�rsas�g felsz�nes adom�zgat�s�nak is az ellenpontja (Vasy G�za), m�sr�szt a n�pdalok, a p�sztordalok �nekl�se azt is sug�rozza, hogy Zolt�n sorsa �ltal�nos magyar sors. Hangszer�vel pedig �gy tudott j�tszani, mintha a heged� a sz�ve hangja volna", csak �gy besz�lgetett a heged�vel", szikr�k villogtak benne, mint a megpiszk�lt p�sztort�zben s �gy lobogott ki benne az �rz�s, ahogy a t�z magasra csavarod� f�stj�b�l a pusztai sell�k rep�ltek fel". Itt is megjelenik a bels� t�z, amely a befejez�sben puszt�t� k�ls� elemm� tornyosul. Az �ngyilkoss�g el�sz�r Rozi eml�keiben jelentkezik, azt�n Zolt�n tudat�ban is mind m�lyebb gy�keret ver.

Szakhm�ry Zolt�n k�ldet�st teljes�t, amikor szinte rem�nytelen v�llalkoz�sba fog. (T�rsai k�zt egyben sincs valami koncepci�", soha egyetlenegy sem gondol arra, hogy kezdjen valamit".) Az eszm�nyt kit�zi, a hozz� vezet� �ton azonban nem tud v�gigj�rni. (�rezte, hogy volna benne k�pess�g arra, hogy  az emberek lelk�t megboszork�nyozza, hogy mag�val rep�tse, hogy valaki legyen bel�le a heged� �ltal. De tanulni+") V�v�d� h�s, M�ricz jellegzetes figur�ja, aki kegyetlen �szintes�ggel b�r�lja �nmag�t: Volt benne valami nagy v�gy, hogy felfogja s felemelje az �j id�k z�szlaj�t, de ez a z�szl� oly t�vol volt, hogy csak l�tta, m�g l�tni is csak ritk�n l�tta, de megragadni sohase lett volna k�pes."

T�n m�gis el�rn� a sikert, mert vil�gosan l�tja, hogy kem�ny, kitart� �s vad munk�val lehet valamivel el�bbre jutni", �s egy ideig tud is sz�v�san k�zdeni. Rendk�v�li energi�i azonban sz�tforg�csol�dnak �s v�g�l el�gtelennek bizonyulnak, els�sorban az�rt, mert nincs meg a biztos csal�di h�ttere - mint ahogy M�ricz h�sein�l megszokhattuk. S�t, �pp a csal�di �let fojtja meg a felt�rekv� f�rfit, �s nem csup�n Zolt�nt.

A kaszin�beli nagyjelenetben l�thatjuk: a legrendezettebbnek l�tsz� csal�dokban is megvan ugyanez az ellentmond�s. A tehets�ges fiatalemberek ahogy leker�lnek az Alf�ld por�ba, a f�tlan �s porban f�rd� v�rosba, �sszet�rt amb�ci�val, magukra maradva, a csal�di �let kis kalitk�j�ba z�rva, fokr�l fokra t�rnek le", a csal�dba gub�zz�k magukat".

A n� ellentmond�sos helyzete magyar saj�toss�g - v�li Lefkovits, a zsid� bank�r: Minden n� feles�g �s het�ra egyszem�lyben. Minden csak att�l f�gg. hogy milyennek �rzi a poz�ci�j�t." Hasonl�an v�lekedik a kaszin�beli f�orvos. Zolt�n sem l�tja vil�gosan, mit v�r a feles�g�t�l. Boldogasszony"-ra v�gyakozik, aki az �let k�zdelmeiben mindig mellette �ll, aki megteremti sz�m�ra az otthon meleg�t, de ugyanakkor im�dni val� fels�rend� l�ny is tud lenni. Eszter viszont nem lehetett Zolt�n eszm�nyi t�rsa: a szerelemben g�rcs�s, frigid" volt, nem engedte mag�t legy�zni", �s v�lhet�en a kapcsolatuk zavarai miatt is hajlamos a f�lt�kenys�gre. Elv�rja a f�rj�t�l, hogy csak a csal�dnak �ljen, adja fel �br�ndjait, amire viszont Zolt�n k�ptelen. � sz�rnyalni akar (vir�got tudott volna vir�gozni") - a feles�g�re ez�rt a j�zans�g k�vetelm�nye h�rul -, de a parancs" �s a tilt�s" megfojtja. Eszter akad�lyozza �t a tanyai gazd�lkod�s�ban, pedig az a f�rfi �letharc�nak sz�ntere, a l�teleme, csak ott bontakozhat ki, csak ott mutathatja meg, hogy m�gis � az els�". �dent" akar var�zsolni, �s mivel feles�ge nem �rti meg, Rozika fel� fordul, re� pazarolja �rzelmeit �s anyagi javait, �t �kes�ti, tan�ttatja - l�gv�rat �p�t. Rozik�r�l sem tudja azonban eld�nteni Zolt�n, hogy a teste vagy a lelke kell-e neki; a test�hez �h�tatos csod�lattal" vonz�dik, a lelk�t viszont nem l�tja meg. Rozika m�s vil�gb�l val�, �k sem �rthetik meg egym�st.

A csal�di �let melege helyett teh�t egy kusza szerelmi h�romsz�gben �l Szakhm�ry Zolt�n, �s reg�ny�nk cselekm�nye mind�ssze annyi: az ellentmond�sok a felsz�nre ker�lnek, mindk�t n�t elveszti, ez�rt c�ltalann� v�lik �letk�zdelme. Amikor Rozik�t is m�r csak cafra" besti�nak l�tja, akkor m�r az eg�sz vil�gb�l ki�br�ndul: H�t ez az eg�sz vil�g csal�s?"

A t�bbi szerepl� l�nyeg�ben nem k�l�nb�zik egym�st�l. Lekenczey Muki vil�gl�tott, sz�les l�t�k�r�, objekt�v b�r�l�nak l�tszik, de a r�ntotta-epiz�d m�r azt is sejteti, hogy egy�v�s� Csulival, �s j�llehet l�nyegre mutat� meg�llap�t�sokat tesz, de id�vel elmer�l a mulatoz� t�rsas�gban. S�t, r�la is kider�l, a csal�dja �ri�si vagyont (�tezer holdat, kilenc budapesti h�zat") mulatott el. Cs�rghe� Csuli (teljes nev�n: cs�rg�vizi �s beretty�i Cs�rghe�") er�teljes vonalakkal jellemzett t�pus. El�dje Pat� P�l �r (� is mondja: r��r�nk"), avagy  az �n. parlagi nemes, pl. Csoll�n Berti J�kait�l (az �s m�gis mozog a f�ld szerepl�je). K�v�ren, kereken, piros arccal" j�r-kel, semmi sem szent el�tte, minden �rt�k veszend�be megy mellette. Az elpusztult malacok tetem�t nem hajland� szappannak kif�zetni (nem babr�lok vele"). �letreval�, a csugariakat is � k�ldi el fort�llyal - Zolt�n erre nem k�pes -, de csak elod�zza a probl�m�t, megold�s�ra nem gondol. Elve: t�l tudj�l j�rni m�sok esz�n".

 M�ricz benne �l a h�sben" (Czine Mih�ly), egy�tt v�v�dik alakjaival, vel�k egy�tt keresi a megold�st gondjaikra. Ily m�don egyfajta homog�n st�lus �s vil�gl�t�s fejez�dik ki m�v�ben, a sorsok hasonl�s�ga, az �ltal�nos enerv�lts�g, a t�bbre v�gy� keveseket tekintve pedig a tehetetlens�g �s kil�t�stalans�g. K�ls� �s bels� n�z�pont v�ltakozik, jellegzetes el�ad�sm�dja a szabad f�gg� besz�d. E reg�ny st�lus�ban imm�r alig �rz�dik a naturalizmus, f�k�nt az adom�zgat�s �s a t�jnyelvi forma r�v�n er�teljes realizmus �rv�nyes�l. Hatalmas bels� dr�m�kat jelez egy-egy sz�val. (Az asszony meg�rezte, hogy megundorodott t�le az ura �s elhalt.") Az �l� t�jnyelvet emeli be az irodalomba.

Az �br�zol�sm�dot didaktikus c�lzat hatja �t; e m�nek els�sorban az a feladata, hogy az �r� mondanival�j�t �s �t�let�t t�kr�zze a magyar val�s�gr�l. Ebb�l k�vetkezik a jellegzetes kett�ss�g: egyes r�szekben m�g felvillan a t�vlat, a kibontakoz�s lehet�s�ge, a szerz� m�g nem mondott le teljesen a h�seir�l. Hangj�ban ez�rt csend�l meg n�ha a leleplez� komikum �s az idillikus sz�ps�g, a t�nd�ri harm�nia, pl. a hatodik r�szlet elej�n: Z�ld sz�nek hamv�ban lebeg a vil�g." De azt�n ez ker�l az �r� toll�ra: Csak ahol az ember belesz�l, az emberi k�z, az emberi akarat: r�gt�n zavar, nyugtalans�g."